Fortepan27 projekt II. rész

Nem hagyott nyugodni az előző próbálkozás félsikere.  Egy dolog megállapítható. A film ami ~45 évet pihent, korához képest jó állapotban van, de igaz, az erejéből  veszített egy keveset.  Tesztelésből és a kíváncsiságomból fakadóan, előző részben csak a fél tekercset fotóztam el és az eredményeket látva  befűztem  a gépembe a film másik felét.

Az érzékenység beállításán módosítani kellett, mert a filmnek már nem volt meg a  17DIN (40ASA 27Sch°) érzékenysége.  A fényképezőgépen beállítottam 9DIN (6ASA) érzékenységet. (csak halkan jegyzem meg, hogy a Pentax Mz-M  gépen ezt is meg lehet tenni)  Elkezdődött a napfényvadászat,  mert csak verőfényes napsütésben lehetett fotózni. A Pentax FA50mm/f1.4 -es objektívet f4-es értéknél szűkebb rekesszel  nem használtam és az ehhez tartozó zársebesség is elég alacsony volt. A legjobb esetben 1/60-naddal tudtam fotózni. Amikor beborult az ég elég  esélytelenné vált a  fotózás kézből.

A film előhívásához most is a Kodak XTOL előhívóját használtam. Nagyon szeretem ezt a vegyszert használni, mert jó erős hívást és élességet biztosít a filmeknek.  Ezzel a vegyszerrel az első Fortepan27-es előhívást szabályosan 7 percig tartottam, ami ideális egy 18DIN (50ASA) érzékenységű fekete-fehér filmnek. Aki követte az előző részt az láthatta, hogy gyenge lett a végeredmény. Konzultáltam a nagyra becsült mesterrel és a 7 perces előhívás helyett 12 percig hívtam a Fortepan27-es filmet.

Igen csak meglepődtem. Mintha nem telt volna el az a ~45 év. Mintha visszamennénk az időben. Mintha az Édesapám most hozná az előhívott tekercset…..

 

 

© 2020, karesz. Minden jog fenntartva.